mote

A hét közepén megint a a normálisnál sokkalta több idegesség meg feszültség volt bennem, így egy kis meditáció talán kezdetnek segített abban h másképp lássam a helyzetet. Az ezt követő napokban - nem tudom a meditációnak tudható-e be mind - de olyan kis boldog életet éltem. Semmi stressz, semmi visszafogottság. Sugároztam a boldogságot és mindenkivel tök közvetlen voltam, nem aggodalmaskodtam semmin, szabad voltam és mosolyogtam, nem paráztam azon h éppen hogy vagyok mert jól voltam. Párommal is tök jó kijöttünk hétvégén, nagyon édes volt és tevékenykedtünk náluk, de együtt csnáltuk és jól megértettük egymást és olyan kis idilli volt. Jó lenne még sok ilyen nap. Aztán hazajöttem és eluralkodott megint a feszültség rajtam. Lehet h kifáradtam már nem tudom, de anyámat is majdnem kiosztottam, aztán gondoltam nekiállok lenyomni egy kis aerobic eddzést, de úgy tűnik az a kevés is soknak bizonyult mert most meg szédülök tőle..arról nem beszélve h a lábaim is remegnek..az már más tészta...