mote

Tegnap írtam már egy sort, de vmi véletlen folytán úgy eltűnt az egész hogy csak néztem, aztán inkább nem írtam újból. Mondjuk tegnap kicsit jobb hangulatban voltam... Ma már nem annyira.

B-s téma lecsengett már rég. Nem is ez foglalkoztat mostanában hanem a karácsonyi készülődés. Munkahelyemen rámbízta a főnök a díszítést, így ahhoz vettem pár kiegészítőt november végén. Most meg, hogy elkezdődött a december, nekiálltam lassan összeállítani a karácsonyi ajándékmenüt. Össszeírtam kinek mit hogyan, és nem csak a karácsonyit, hanem a család elmaradt név és szülinapjait nomeg ami még majd ezután lesz ebben az évben.... Hát vagy 30 soros lett a listám. Így szervezkedek folyton, 60 helyre kell mennem úgy, hogy mindegyik helyre csak akkor tudok menni ha éppen dolgozom, vagy utána max fél órával ahogy végzek.... Így kicsit nehéz az összekomlbinálás a napirendemmel. Arról nem is beszélve hogy a párommal elég ritkán tudunk találkozni mostanában, mert mindenki beszervez nekem mindenfélét. Pl-ul a fantasztikus hosszúzást is pont aznapra tervezik nekem amikor a párommal hétközben talunk.... És akkor már hétvégén se legyünk együtt, ha már úgyis ez egy ledolgózós rohadék 1 hétvége lesz...másnap is menjünk vendégségbe családostul. Hát nagyonjó.... Közbe haveromék is írnak hogy hát akkor kéne talni vagy kedd vagy csüt, de majd utolsó pillanatba szólnak és az se lehet h lesz vmi... Na kösz.... Ebből is ma nagy kavalkád volt, én meg ettől konkrétan idegbeteg vagyok. Hogy így is nehezen tudom a dolgaimat időben összerendezni, és logikusan felépíteni hogy minél kevesebb időt vegyen el az életemből, minél rövidebb úton közlekedjek és még otthon is legyen nyugtom.... erre meg hazaérek fél8-kor az ajándékkörutam után és akkor látom az üzenetet fb-on hogy hát ők elmentek a M-be. pffffffffffff Kimerítő....
Ami kevésbé foglalkoztat, bár kéne hogy foglalkoztasson az a január eleji szemműtétem. Hát igen... lesz... De annyira lazák az orvosok és annyira nem kerítenek neki feneket hogy már lassan én is kedzem ígg felfogni... 3 nap kritikus lehet de ezért MOST nem fogok izgulni és nem is izgulok. Majd akkor ráérek szenvedni. Mindenesetre remélhetőleg, az undorító ősrégi idők óta viselt, tárgyamtól (jó, nyilván nem ugyanazt hordtam alig 20 éve) megszabadulva, gondolataimban egy új világ fog elém tárulni. És vszínű olyían személyek fognak velem kontaktust teremteni akiknek eddig fel se tűntem... Majd ha lesz rá energiám ezt megdobom némi magamra adással is...gondolok én itt sminkre, meg a hajam megváltoztatására. (mert kicsit uncsibb már egy ideje a frizkó) Aztán lesz csodálkozás, párom meg remélhetőleg újra belémszeret mégjobban, mint annak előtte. :P
Furcsa mód annyira várom mindig az az időt amikor egyedül lehetek végre a saját gondolataimban bent a szombámban, csöndben, és nyugalomban....de amikor meg elérkezik ez a pillanat akár a mai napon is... és senki nincs akivel épp tudnék beszélni fb-on mégis unatkozásba török ki.... Bár vszeg csak azért mert már úgysincs arra sem idő h egy filmet megnézzek mert aludni kell nemsoká...