Beszéltem ma ezzel a hülyével. Megint bunkózott szokás szerint....Mondjuk nem értem most mi az ok.. megint tuti rájött valami.. Mindegy. Akartam kérdezni h mivan a csajjal akit felszedett dehát az az ő dolga hagyjam ezzel...ő bezzeg beleszól abba h én kivel megyek Bécsbe...mert h az milyen ciki h nem a párommal...úgy érzi h mindenbe bele kell kötnie. Komolyan nem vágom mi ebbe a gáz h én bnőmmel megyek bnőm pasijához Bécsbe 2 napra egy olyan lakásba ahol én is épphogy elférek.Mindegy...meg kellett mondania erről a magáét úgy h kurvára nem tudja a körülményeket. Közöltem vele h jó majd beszélünk valamikor nem lesz ilyen szurkálós hangulatba erre elkezdi hogy ő szombaton illetve vasárnap hajnalba volt ilyen hangulatba...ahaaaa képzelem h érti ...amikor éppen csajozott ugye..erre így nem voltam kiváncsi...ezt írtam is neki h bezzeg ilyeneket elmond..erre: de h ebbe nincs semmi....Mert én ilyeneket meg ne említsek de ha meg ő mondja akkor fel van háborodva h miért ebbe nem volt semmi olyan...jah..
Aztán a végén közöltem vele hogy remélem jövőhéten majd a szerethető énje bukkan fel...erre: ő most is az...hátpersze....és így tovább ment a bunkózás stb..aztán a végén megemlítettem neki hogy én azért még szeretem őt annak ellenére veszekedtünk....erre írta h az én bajom...amúgy ő is szeret.
Itt kicsit megnyugodtam....De tényleg éreztem h szükségem van rá h beszéljek vele mert csak Ő tud lenyugtatni most, és sikerült. Abban egyeztünk meg h majd ő fog keresni...meglátjuk majd milesz. Sztem semmi, de egyszer majd úgyis felbukkan a legváratlanabb pillanatban ...szokása. Örülök h kicsit jobban vagyok már..ma ott tartottam h be se akartmam menni dolgozni egyszerűen nem tudtam kimászni a szobámból nem hogy még jópofizzak benn mindenkivel...és csomó barom emberrel közlekedjek..szóval írtam sms-t a főnöknek h később megyek be mert dolgom van addig összeszedtem magam. Most meg végre itthon...a hasam is televan... most úgy minden tűrhető...
