Fasz kivan...
Gondoltam mesélek ma szépséges dolgokat h milyen boldog vagyok/voltam tegnap erre ez a mai nap kész katasztrófa... :S
Kezdem a jóval akkor....mert egy része nem lenne értelmes a rossznak, ha fordítva kezdeném. Szal..nagy nehezen sikerült B-vel megbeszélnem egy talit. Vagyis..annyira nem volt nehéz..teljesen érthető okokból volt húzva halasztva kétszer is..szal mindegy. A lényeg h vasárnap taliztunk fél5kor és mentünk is teázni, a jó kis szokott helyemre..Tök közvetelen volt meg aranyos, lehetett vele beszélgetni bár néhányszor szekált azért rendesen. Néhol szerinte kicsit túlságosan is magamra vettem.....no mindegy. Ittunk teát meg sikerült kifaggatni, aszondja h most tökjól elvan drága névrokonommal napi szinten beszélget...de valahogy még nem állt rá arra hogy rányomuljon..pff hát ebbe annyira nem akartam volna belefolyni... Meg azt is kérdeztem h mi volt a legutóbbi telefonbeszélgetésünk meghogy van ez most nála... és amolyan virágnyelven metafórikusan végülis arra jutottunk hogy ez teljesen a lelki világától függ. Akkor olyanja volt...most nincs. Távol voltunk egymástól egy jó darabig most úgy érzi hogy nem probléma ha talunk, aztán majd megint leállunk ezzel ha gond lesz. Illetve hát a végén abba maradtunk hogy nem visszük túlzásba, majd havonta talán egyszer összefutunk..de már mondogattam neki pár tervet hogy mit csinálhatnánk... :P Megemlítettem neki hogy akár hiszi aká rnem, van róla fenn kép iwiwen..bár aztán megbántam már h mondtam mert van fenn kép páromról is...azon meg úgyis csak felbassza az agyát.. ehh sose tudom mikor kell befogni a számat.. Szóval jól elvoltunk beszélgettünk komolyabb témákról is meg viccsekről is meg egész közvetlenek is voltunk a végére. :)
No aztán a mai nap.... hulla fáradtan nekiáltam dolgozni, főnök persze jön dirigálni mit hogyan kell, meg ezzel azzal ma készen kéne lenni, neki kéne látni másiknak..Jó..persze...de eközbe jött mégegy munka amit sürgősen kellett csinálni így muszáj volt bennmaradnom túlórázni 2 órát, aztán eszeveszett cipőkeresésbe kezdtem. Járom a d betűs cipőboltokat mert egyik helyen sincs a kinézett cipőm az én méretembe szal végül 8ra értem haza....akkor meg még anyám kitalálta hogy fessem be a haját amit kis lelki terrorral sikerült is elérnie...örültem...
Aztán jövök fel és látom h B írt egy lebaszó levelet nekem fb-ra hogy nem érti mi kamuztam, nincs is fenn róla kép iwiwen, de cserébe megcsodálhatta ahogy ölelgetem a házi kedvemcemet. No erre totál kiakadtam, gondoltam jobb ha felhívom..erre ő meg aludt és én ébresztettem fel este 10-kor..Ő ilyenkor még fenn szokott azért lenni...no mindegy...tök bunkó volt amúgy a telefonba. bár lehet tényleg annak tudható ez be h felébresztettem...nagyon remélem h emiatt. Még meg is kérdezte h ezért hívtam fel hogy elmondjam ezt hogy tényleg van kép? Há ezért had védjem már meg magam...na..amúgy meg sikerült neki a vizsgája is ami ma volt, ezt is kihúztam belőle nagy nehezen. Attól tartok nem csak ez a felébrszetés volt a gondja. De előttem van pár alkalom h mennyire morózus amikor felébrezstik, akárki is az....bizzunk benne h csak ez van :D Meg írtam neki levelet is azért elmondtam egészen pontosan centiről centire h hol a kép hátha felismeri magát. Kiváncsi vagyok mi lesz rá a reakció: az én vagyok? mikor készült ez? meg hogy nézek én ki rajta? eskü ez lesz..:D
