úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú
Nem tudom mi van mostanába velem, iszonyat fáradt vagyok és gyenge minden nap be kell vennem egy multivitamint h visszakapjam az erőmet ami általában lenni szokott és aztán meg lehet h nagyon jól is érzem magam itthon tök egyedül, de kezdek bedepizni tőle..Pedig tényleg minden nap úgy kelek és úgy járom a lakást hogy jajj de jó minden tiszta csend, senki nem szól semmit se és tényleg nagyon élvezem de közbe meg nem is tudok itthonról elmászkálni mert a barátok nincsenek itthon meg nem érnek rá és így kezdek kicsit becsavarogni. Nem, inkább bedepizni ez e helyes szó rá... Olyan pasihiányom is van.... totál rákattanok minden helyes pasira a tv-ben.. 
pedig ez nem nagyonjellemző rám, nem vagyok az a tipikusan pasikiszemelő és azért odalevő csaj ugye. Szal csorgatom a nyaálom és eközben meg sokat gondolok B-re.
Hogy is mondjam ezt..szal rég találkoztunk és nem vonz....csak mérhetetlenül hiányzik ő nekem vagy inkább az az érzés hiányzik amit ő adott nekem. Hogy számíthatok rá hogy ott van velem, az h van nekem, az h szeretve vagyok....de ahogy ezeket írom le nem is tudom megfogalmazni mi hiányzik belőle a végén ott tartok h semmi de kell ő nekem.
Életérzések hiányoznak és az hogy ezeket megéljem egy számomra hozzám közel álló pasival akinek hasonló az érdeklődése.PL-ul ma geész nap ahhoz lett volna kedvem h az esőben ázzak a semmi közepén egy pasival. ez nagyon hülyén hangzik? és erről eszembejuotott elsőnek az amikor G haverommal még ismerkedésünk elején kimentünk a hozzánk közel lévő ligetbe villámokat nézni de elszámoltuk magunkat és hirtelen bőrigáztunk teljesen... tök jóó volt
Másodikkén meg az hogy B-vel beszéltük h ezután a hét után illetve hát költözés után tudunk majd talni és hogy felajánlottam neki h egy nagy fa alatt pihenünk majd hideg piát fogyasztva. Aztán eszembejutott hogy vele is áztam én már el szigeten és rohangáltunk slagba is szigeten és olyan jó lenne ha a találkozónkon úgy alakulna hogy hirtelen eláznánk és ott maradnánk a sziget közepén vizesen és úúúú.
Ez minden amihez lenne kedvem máshoz iszonyatosan nincs. Szokatlan ez az egyedül levés is, de nem lenne ha el tudnám foglalni magam és kihasználni h oda mehetnék ahová akarok.Sőt mitöbb ezt az egyedüllétet úgy megszoktam h egy porcikám se kívánja azt hogy a családdal még csak telefonon is beszéljek vagy még azt se h átmenjek a páromhoz.Szal holnap amúgyis itt a vég..elromlik a kis "játékom"... 
A mai tervem amúgyis az volt hogy másik G haverommal elmászok éjszaka valhova az alagúthoz mondjuk vagy hozzá este iszogatunk kicsit vagy valami ilyesmi... de ez meg erdélyben van pfff ajj
Mi lesz így velem? mi ez a rosszullét meg erőtlenség meg ideges lelki állapot? Mi az hogy nincs szükségem a családra sem a páromra mert idegesítenének? (legalábbis úgy érzem)? mi az h egy szalmaszálat keresztberakni is felér nekem egy heti munkával amit a hátam közepére sem kívánok?? nem tetszik nekem ez az egész. Néha úgy érzem h soha nem kapom vissza azt a jólétet és boldogságot és egészséget és mozgékonyságot és kedvet mint amit gyerekkoromban megéltem. Minél idősebb vagyok annál kevésbé tetszik ez nekem....és őszintén azt sem tudom mitől érezném magam jobban mégidősebben ha már most se tetszik ez?
